Az ő segítségével igyekszünk megválaszolni a szájüregi vizsgálatokkal kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdéseket, és szót ejtünk a mindennapi rendelői gyakorlatban alkalmazható, rövid, mégis életmentő szűrési praktikákról.

A szájüregi rákszűrés a fogorvosi kezelés elengedhetetlen része. Mennyi ideig tart és mi az, amit leginkább figyelünk a szűrés során?

A szűrővizsgálat időtartama kevesebb, mint öt perc. Fogászati szakemberként olyan csomókat vagy dudorokat keresünk, amelyek 7 nap alatt nem gyógyultak meg. A vizsgálathoz jó megvilágítás, egy jó tükör és a nyelv megfogásához egy kb. 5 × 5 cm darab géz szükséges. Fontos elmondani a betegnek, hogy mit csinálunk éppen, akár egy kézi tükröt is adhatunk nekik, hogy ők is lássák, mi történik pontosan. 

Ki végzi a szájüregi rákszűrést?

A dentálhigiénikus minden találkozó alkalmával elvégzi az alapvető szűrést, és ha bármi elváltozást talál, akkor azt jelzi a fogorvosnak, aki tovább vizsgálatot végez a fogászati kezelés során. Ha a dentálhigiénikus nem végez előzetes szűrést, akkor a teljes szájüregi rákszűrést a fogorvos végezi el.

Milyen, a szájüregi rákszűrés és a kockázatértékelés szempontjából fontos kérdéseket tartalmaz a fogászati anamnézis?

A páciens egészségügyi adatai minden fogorvosi kezelés alkalmával frissítésre kerülnek. A szájüregi daganatok kockázatának felderítéséhez megkérdezzük a beteget a káros szokásairól, például szokott-e dohányozni és alkoholt fogyasztani, és ha igen, akkor milyen rendszerességgel.

Melyek azok a diagnosztikai eszközök, amik minden fogorvosi rendelőben rendelkezésre állnak a rákszűrés és az elváltozások korai felismerése érdekében?

A vizsgálat tulajdonképpen már akkor elkezdődik, amikor a páciens belép a rendelőbe. Nézzük az arc szimmetriáját, olyan csomókat vagy dudorokat keresve, amik csak az egyik oldalon láthatók, a másikon nem. Figyeljük a hangjuk rekedtségét, és néha a szaglásunkkal megérzzük a kellemetlen leheletüket. Mindezeken túl a rendelőben megtalálhatók a fluoreszcencia, szövettani és sejtbiológiai vizsgálómódszerek pl: toluidinkék festéses módszer, ecset biopszia vagy kemilumineszcens meghatározás.

A hatlépéses orális rákszűrési módszer

A szűrés során megvizsgált területek:

Milyen gyakran szükséges elvégezni a vizsgálatokat?

Bár az American Cancer Society 20 éves kor felett háromévente, a 40 évnél idősebbeknél évente javasolja a szájüregi szűrővizsgálatokat, Shannon minden látogatás során szűri a pácienseket, mert az elváltozások sajnos gyakrabban fordulhatnak elő, mint azt gondolnánk. „Minden beteget szűrök életkortól és kockázati tényezőtől függetlenül. Minden nap, minden órában meghal egy ember szájüregi daganatos megbetegedésben, ezért erkölcsi kötelességünk a szűrések elvégzése, és így életek megmentése.” 

Milyen tanácsokkal segíthetjük a pácienseket a szájüregi daganatok megelőzésével kapcsolatban? Mit tegyenek otthon? Mit kerüljenek?

Sokan azt sem tudják, hogy a szájban is alakulhat ki daganatos megbetegedés. A rendszeres szájüregi rákszűrésen ezért életek is múlhatnak, így a prevenció itt is kiemelt jelentőséggel bír. Tájékoztatnunk kell a betegeket minden gyanús elváltozásról és a lehetséges, súlyos következményekről. Fel kell hívnunk a figyelmüket arra is, hogy ők is sokat tehetnek a megelőzés érdekében, például kiemelten figyeljenek az olyan fekélyekre, amelyek hét napon belül nem gyógyulnak meg. Ezeket az elváltozásokat folyamatosan monitorozni kell, újra és újra meg kell vizsgálni, és szükség esetén biopsziát kell végezni.

Melyek a szájüregi daganat fő kockázati tényezői, és mit javasoljunk a betegség megelőzésének érdekében?

A szájüregi daganat kialakulásának elsődleges kockázati tényezői a dohányzás és az alkoholfogyasztás, valamint a káros UV sugarak. A 30 SPF-rel rendelkező ajakvédő krémek segíthetnek megelőzni az ajakrákot. A dohány- és alkoholtermékek növelhetik a száj- és garatrák kockázatát, együttes fogyasztásuk pedig sokkal nagyobb rizikót jelent, mintha külön-külön élnénk valamelyik „szerrel”.

„Nincs jobb az életben, mint életet menteni. Amikor valami gyanús elváltozást látok, nem félek beszélgetni erről egy pácienssel vagy akár egy barátommal egy partin. Ami azt illeti, éppen az egyik barátom ajkán tűnt fel egy gyanús folt, amit megemlítettem neki és kiderült, hogy laphámrák. Nekünk fogászati szakembernek akkor is beszélnünk kell erről a pácienssel, ha nehéz, hiszen az élete múlhat rajta.”